>



Hírek
Felhívások/Tájékoztatók
Településrendezési terv, HÉSZ
Településfejlesztési koncepció és ITS
Európai parlamenti képviselők választása 2019.
Önkormányzati választás 2019.

Polgármesteri köszöntő
Képviselő-testület
Nemzetiségi önkormányzatok
Előterjesztések
Jegyzőkönyvek/határozatok
Rendeletek

Felépítés, elérhetőség
Ügyintézés

Közérdekű adatok
Információk/dokumentumok
Címek, telefonszámok, adatok
Üvegzseb/Közbeszerzés
Köztulajdonba álló cégek adatszolgáltatása

Keresztesi Hírek
Események
Sport
Városunk kitüntetettjei
Szépkorúak köszöntése
Egészség

Bemutatkozás
Térkép
Galéria
Linkek
Intézze önkormányzati ügyeit elektronikusan.

Önkormányzati ügyek. Mindenkinek. Bárhonnan.









TÖRTÉNET
Biharkeresztes környéke már az újkőkorban is lakott hely volt. A Nagy Farkasdombról festett kerámia edények kerültek elo, koruk mintegy 4-6000 éves. A határból bronzkori aranykincs leletek származnak, melyek a Nemzeti Múzeumban tekinthetok meg. A vaskorszakban /kb. 2.5-3000 évvel ezelott/ a mai temeto környékén a toldi útfélen kora vaskori népek a szkiták laktak, majd később a kelták a késő vaskorban. Az i.sz.utáni I.században /kb. 1800 éve/ dákok, a II-III.században az iráni nyelvet beszélő nomád szarmaták lakták a Nagy Farkasdombot. A IV-VI. században, a germánokhoz tartozó gepidák települtek meg. Később, a VI-VII. században egy belső ázsiai eredetű lovasnép, az avarok jelentek meg tájunkon. Erre utal a Lencsésháton kiásott avar lovas sír. A honfoglaló magyaroknak is kedvelt helye lehetett Biharkeresztes környéke. Itt jártukat igazolja a Farkasdombon és a Cserepesen feltárt honfoglaláskori sírlelet. Községünk közvetlen elodje a kora középkorban a mai falu nyugati oldalán, Told felé terült el, ebbe olvadt be a Septely nevű másik falu is. E falut említi a Váradi Regestrum, /latin nyelvű jegyzőkönyv/ az 1208-1235. években. Az elso, oklevélben említett adat községünk elődjéről 1214-bol való, Fancsal néven. A bihari vár udvarnokai voltak elso lakói. A tatárjárás idején a falu valószínűleg elpusztult. A középkoron át a váradi egyház birtoka; egyrészt a váradi káptalan, másrészt pedig a váradi Szent Kereszt oltár oltármesteréé volt. /Innen a "keresztes" név!/ A hiteles oklevelek 1374-tol nevezik a falut először keresztesnek. 1552. évi összeírás szerinti 86 telkes egységes magyar lakosságú falu Keresztes. A maga korában ez igen jelentős helység lehetett, hisz a középkorban 10-15 telkes település is falunak számított. /természetesen egy "telek" a maga idejében kb. 40-50 kat.holdnyi terület lehetett, amin azért jó, ha annyi termett, mint most 4-5 holdon; a felét évente már eleve ugarnak hagyták "pihentették"/. Ezen időben a falu nagy részét a Zólyomi család, Zólyomi Miklós birtokolta. A török hódoltság alatt a váradi felszabadító harcok idején 1692-ben a lakosság szétszóródott, elpusztult.


A falu évekig lakatlan 6 /hat/ jobbágya, - 4 lóval, 3 ökörrel, 8 tehénnel és 6 disznóval Bárándon húzta meg magát A török elmenekülése, a felmentő császári csapatok kivonulása után /akik a pusztításban sok esetben nem voltak jobbak a töröknél/ a falu erőteljes ütemben népesült be. Pld: 1715-ben 24, 1720-ban 75 jobbágycsalád él itt. /A "család" szó sem 2-3 főt jelent. Mint napjainkban, nyílván együtt éltek a nagyszülőkkel, s a nem ritkán 6-8 gyerekkel s a teljes jobbágynak szinte "szolgálatában" álló, föld és saját ház nélküli zsellérével./ A törökök kiűzése után a megerősödő császári hatalom a Tököly párti Zólyomiak keresztesi birtokát elkobozta, s az egész területet a nagyváradi püspök Csáki László gróf uralja, akinek az udvari kamara ad el a Zólyomi féle birtokból. Ettől kezdve hosszú időn át birtokosok a Csákiak, az 1900-as évek elején adják el itteni birtokaik utolsó darabkáit. Újabb nagybirtokos ekkor már nincs. Itt nem jellemző a nagybirtok túlzott nyomása. Legtöbb földje a püspökségnek van, 5410 kat.hold, valamint 6 tulajdonos személyenként 100-300 kat.holddal. Innen ered a falu arculatának, a lakosság karakterének egyéni vonása. Kevésbé volt a falu "más kutyája". Minden időben általában rendelkezett némi kis tulajdonnal, sok volt az úgynevezett "várjobbágy", "várnép" akik közvetlenül a várúrnak tartoznak szolgálni, mint katona, szűrszabó, tímár, csizmadia, fegyverkovács. Helyzetük lényegesen jobb volt, mint a kettős, sőt néha hármas teher alatt nyögő földművelő jobbágyé, akit szipolyozott a várúr, az egyházi tized, a helyi földesúr, a robotteher. A katonáskodás idején szerzett érdemek alapján jelentős a katona nemesek száma, kinek életmódja ugyan nem sokban különbözött a jobbágyokétól, de kis telke után már nem adózott ingyen, robotra nem volt köteles, s mi több nem lehetett megbotoztatni stb. Nem jelentéktelen a falu lakosainak részvétele a régmúlt idők szabadság küzdelemeiben. Sokan csatlakoztak a falunkon is átvonuló Dózsa György seregéhez, sokan szolgáltak Tököly, Nagykereki várában, Bocskai katonái között. Szinte alakulásától kezdve - kivéve a súlyos pusztulások éveit - létszámban, méretben a saját korának megfelelően, mindig jelentős település Keresztes, illetőleg az 1784-ben elrendelt elso magyarországi népszámláláskor már Mezo-keresztesnek nevezett falu, ahol az összeírás szerint a 250 lakóházban 297 család élt /769 férfi/. Az ezt követő újabb népszámlálás, amire 85 év múlva került sor /1869-ben/ 2863 lakos él itt, míg az 1900-as felvétel 620 házban 3189 lakost talál. Biharkeresztes illetőleg az akkori Mező-keresztes a környék közigazgatási központja is, a múlt században mint, a Sárréti Járás, majd később, mint Mező-Keresztesi Járás székhelye. A község nevét Biharkeresztesre változtatták, miután a postaforgalom szélesebb körű elterjedésével sok zavart okozott az a tény, hogy Borsod megyében is volt egy Mezőkeresztes nevű község /eredeti nevét az tarthatta meg/. Napjainkban Biharkeresztes körzetközpontként körjegyzőséggel látja el Ártánd, Bedő, Bojt, Told közigazgatását. Jelenleg kistérségi központ a Határmenti Önkormányzati Társulás székhelye. Körzeti feladatként látja el a gyámügyi igazgatás, építésügyi, anyakönyvi, okmányirodai feladatokat, középiskolával, általános iskolával, óvodával, zeneiskolával rendelkezik.

Biharkeresztes Hajdú-Bihar megye délkeleti részén, a román határtól 6 km-re lévo település. Lakosainak száma 4.500 fő. Ezzel az ország egyik legkisebb városa, körjegyzőség, közigazgatási mikró-központ. A történeti feljegyzések alapján a település a XIII. században /1214./ alakult. A település eredeti neve Fancsal volt. 1374-tol nevezik a falut Mezőkeresztesnek és 1912-tol Biharkeresztesnek. A települést körülvevő földek a váradi püspökséghez tartoztak, a lakosai fejlődését is döntően a váradi püspökség fejlődése határozta meg. A település a tatárjárás, a török-dúlás, a Habsburg uralom alatt többször elpusztult, de lakói mindig újjáépítették. A földművelés mellett a lakosság jelentős része Nagyvárad piacait kiszolgálva, iparos tevékenységgel foglalkozott. Volt a városban tímár, csizmadia, fegyverkovács, stb. Mezőgazdasági termelése is a nagyváradi piacokra irányult. A település fejlődése a XIX. században gyorsult fel, amikor a Sárréti Járás központja js volt. Legújabb-kori életében jelentős törést szenvedett a trianoni határ létrehozásával, mert éppen a kulturális és gazdasági centrumnak számító Nagyváradtól szakította el a határ. A Romániával kapcsolatos politikai viszonyok is befolyásolták ezután a város fejlődését, többnyire a határforgalom kiszolgálása volt a feladata.1970-ig volt járási központ, 1989-tol város újra, és kistérségi centrum. Lakói közül legtöbben ma is a határforgalomnál vannak foglalkoztatva, a település ma is döntően mezőgazdasági jellegű, az ipar nem jelentős. Ma a város ellátja a környező települések közigazgatását, jelentős létszámú általános iskolája van, valamint óvodája. A középiskolája biztosítja a környék fiataljainak továbbtanulását. A képzés 3 irányú: egyrészt általános gimnázium, másrészt mezőgazdasági szakképző, harmadrészt számítástechnikai szakképző. Infrastruktúrája közepesen fejlett. Az elkövetkezendő időkben fejlődését az Európai Uniós csatlakozását döntően befolyásolja. Ez a terület lesz Nyugat-Európa legkeletibb határa. A shengeni követelmények teljesítése kihat a város életére. Ma a vasútállomás határátkelő, jelentős a határőrizeti szerepe is. A lakosság létszáma stagnál, ami a környező települések fogyásához viszonyítva lényeges.

LÁTNIVALÓK:
Legrégibb történeti emléke a református templom, melynek az alapjai a XIll. században épültek. A város környezetében, mintegy 10 km-re található a nagykereki várkastély, Bocskai családi központja. Jó kirándulásokat lehet tenni a bihari sík területére, 20 km-re van a herpályi rom, 30 km-re van Bakonszeg, ahol a Bessenyei kúria található, ugyancsak 30 km-re van a Sebes Körös és a biharugrai halastó, amely Magyarország legnagyobb halastó-rendszere. Érdemes időt szakítani a határ túl oldalára, Nagyvárad megtekintésére. A város jelentős szerepet játszott a magyar történelemben, a honfoglalástól az I. világháborúig. Érdemes természetjáró kirándulást tenni a közelben lévő Bihar hegységbe, amely területén, mintegy 800 db feltárt cseppkobarlang van. A táj jelentős része még érintetlen természeti környezet. Az alföld növény és állatvilágának megismerésére természeti sétákat lehet tenni a környező mezőkön, ahol meg lehet ismerni a madarakat és azokat a növény-ritkaságokat, amelyek csak ezen a vidéken találhatóak.
(c) 2011. Biharkeresztes Város Önkormányzata - Minden jog fenntartva! OldaltérképJogi nyilatkozatCookie kezelésImpresszum