Hírek
Felhívások/Tájékoztatók
Településrendezési terv, HÉSZ

Polgármesteri köszöntő
Képviselő-testület
Nemzetiségi önkormányzatok
Előterjesztések
Jegyzőkönyvek/határozatok
Rendeletek

Felépítés, elérhetőség
Ügyintézés

Közérdekű adatok
Információk/dokumentumok
Címek, telefonszámok, adatok
Üvegzseb/Közbeszerzés
Köztulajdonba álló cégek adatszolgáltatása

Keresztesi Hírek
Események
Sport
Városunk kitüntetettjei
Szépkorúak köszöntése
Egészség

Bemutatkozás
Térkép
Galéria
Linkek







TÖRTÉNET
Biharkeresztes környéke már az újkőkorban is lakott hely volt. A Nagy Farkasdombról festett kerámia edények kerültek elo, koruk mintegy 4-6000 éves. A határból bronzkori aranykincs leletek származnak, melyek a Nemzeti Múzeumban tekinthetok meg. A vaskorszakban /kb. 2.5-3000 évvel ezelott/ a mai temeto környékén a toldi útfélen kora vaskori népek a szkiták laktak, majd később a kelták a késő vaskorban. Az i.sz.utáni I.században /kb. 1800 éve/ dákok, a II-III.században az iráni nyelvet beszélő nomád szarmaták lakták a Nagy Farkasdombot. A IV-VI. században, a germánokhoz tartozó gepidák települtek meg. Később, a VI-VII. században egy belső ázsiai eredetű lovasnép, az avarok jelentek meg tájunkon. Erre utal a Lencsésháton kiásott avar lovas sír. A honfoglaló magyaroknak is kedvelt helye lehetett Biharkeresztes környéke. Itt jártukat igazolja a Farkasdombon és a Cserepesen feltárt honfoglaláskori sírlelet. Községünk közvetlen elodje a kora középkorban a mai falu nyugati oldalán, Told felé terült el, ebbe olvadt be a Septely nevű másik falu is. E falut említi a Váradi Regestrum, /latin nyelvű jegyzőkönyv/ az 1208-1235. években. Az elso, oklevélben említett adat községünk elődjéről 1214-bol való, Fancsal néven. A bihari vár udvarnokai voltak elso lakói. A tatárjárás idején a falu valószínűleg elpusztult. A középkoron át a váradi egyház birtoka; egyrészt a váradi káptalan, másrészt pedig a váradi Szent Kereszt oltár oltármesteréé volt. /Innen a "keresztes" név!/ A hiteles oklevelek 1374-tol nevezik a falut először keresztesnek. 1552. évi összeírás szerinti 86 telkes egységes magyar lakosságú falu Keresztes. A maga korában ez igen jelentős helység lehetett, hisz a középkorban 10-15 telkes település is falunak számított. /természetesen egy "telek" a maga idejében kb. 40-50 kat.holdnyi terület lehetett, amin azért jó, ha annyi termett, mint most 4-5 holdon; a felét évente már eleve ugarnak hagyták "pihentették"/. Ezen időben a falu nagy részét a Zólyomi család, Zólyomi Miklós birtokolta. A török hódoltság alatt a váradi felszabadító harcok idején 1692-ben a lakosság szétszóródott, elpusztult.


A falu évekig lakatlan 6 /hat/ jobbágya, - 4 lóval, 3 ökörrel, 8 tehénnel és 6 disznóval Bárándon húzta meg magát A török elmenekülése, a felmentő császári csapatok kivonulása után /akik a pusztításban sok esetben nem voltak jobbak a töröknél/ a falu erőteljes ütemben népesült be. Pld: 1715-ben 24, 1720-ban 75 jobbágycsalád él itt. /A "család" szó sem 2-3 főt jelent. Mint napjainkban, nyílván együtt éltek a nagyszülőkkel, s a nem ritkán 6-8 gyerekkel s a teljes jobbágynak szinte "szolgálatában" álló, föld és saját ház nélküli zsellérével./ A törökök kiűzése után a megerősödő császári hatalom a Tököly párti Zólyomiak keresztesi birtokát elkobozta, s az egész területet a nagyváradi püspök Csáki László gróf uralja, akinek az udvari kamara ad el a Zólyomi féle birtokból. Ettől kezdve hosszú időn át birtokosok a Csákiak, az 1900-as évek elején adják el itteni birtokaik utolsó darabkáit. Újabb nagybirtokos ekkor már nincs. Itt nem jellemző a nagybirtok túlzott nyomása. Legtöbb földje a püspökségnek van, 5410 kat.hold, valamint 6 tulajdonos személyenként 100-300 kat.holddal. Innen ered a falu arculatának, a lakosság karakterének egyéni vonása. Kevésbé volt a falu "más kutyája". Minden időben általában rendelkezett némi kis tulajdonnal, sok volt az úgynevezett "várjobbágy", "várnép" akik közvetlenül a várúrnak tartoznak szolgálni, mint katona, szűrszabó, tímár, csizmadia, fegyverkovács. Helyzetük lényegesen jobb volt, mint a kettős, sőt néha hármas teher alatt nyögő földművelő jobbágyé, akit szipolyozott a várúr, az egyházi tized, a helyi földesúr, a robotteher. A katonáskodás idején szerzett érdemek alapján jelentős a katona nemesek száma, kinek életmódja ugyan nem sokban különbözött a jobbágyokétól, de kis telke után már nem adózott ingyen, robotra nem volt köteles, s mi több nem lehetett megbotoztatni stb. Nem jelentéktelen a falu lakosainak részvétele a régmúlt idők szabadság küzdelemeiben. Sokan csatlakoztak a falunkon is átvonuló Dózsa György seregéhez, sokan szolgáltak Tököly, Nagykereki várában, Bocskai katonái között. Szinte alakulásától kezdve - kivéve a súlyos pusztulások éveit - létszámban, méretben a saját korának megfelelően, mindig jelentős település Keresztes, illetőleg az 1784-ben elrendelt elso magyarországi népszámláláskor már Mezo-keresztesnek nevezett falu, ahol az összeírás szerint a 250 lakóházban 297 család élt /769 férfi/. Az ezt követő újabb népszámlálás, amire 85 év múlva került sor /1869-ben/ 2863 lakos él itt, míg az 1900-as felvétel 620 házban 3189 lakost talál. Biharkeresztes illetőleg az akkori Mező-keresztes a környék közigazgatási központja is, a múlt században mint, a Sárréti Járás, majd később, mint Mező-Keresztesi Járás székhelye. A község nevét Biharkeresztesre változtatták, miután a postaforgalom szélesebb körű elterjedésével sok zavart okozott az a tény, hogy Borsod megyében is volt egy Mezőkeresztes nevű község /eredeti nevét az tarthatta meg/. Napjainkban Biharkeresztes körzetközpontként körjegyzőséggel látja el Ártánd, Bedő, Bojt, Told közigazgatását. Jelenleg kistérségi központ a Határmenti Önkormányzati Társulás székhelye. Körzeti feladatként látja el a gyámügyi igazgatás, építésügyi, anyakönyvi, okmányirodai feladatokat, középiskolával, általános iskolával, óvodával, zeneiskolával rendelkezik.

Biharkeresztes Hajdú-Bihar megye délkeleti részén, a román határtól 6 km-re lévo település. Lakosainak száma 4.500 fő. Ezzel az ország egyik legkisebb városa, körjegyzőség, közigazgatási mikró-központ. A történeti feljegyzések alapján a település a XIII. században /1214./ alakult. A település eredeti neve Fancsal volt. 1374-tol nevezik a falut Mezőkeresztesnek és 1912-tol Biharkeresztesnek. A települést körülvevő földek a váradi püspökséghez tartoztak, a lakosai fejlődését is döntően a váradi püspökség fejlődése határozta meg. A település a tatárjárás, a török-dúlás, a Habsburg uralom alatt többször elpusztult, de lakói mindig újjáépítették. A földművelés mellett a lakosság jelentős része Nagyvárad piacait kiszolgálva, iparos tevékenységgel foglalkozott. Volt a városban tímár, csizmadia, fegyverkovács, stb. Mezőgazdasági termelése is a nagyváradi piacokra irányult. A település fejlődése a XIX. században gyorsult fel, amikor a Sárréti Járás központja js volt. Legújabb-kori életében jelentős törést szenvedett a trianoni határ létrehozásával, mert éppen a kulturális és gazdasági centrumnak számító Nagyváradtól szakította el a határ. A Romániával kapcsolatos politikai viszonyok is befolyásolták ezután a város fejlődését, többnyire a határforgalom kiszolgálása volt a feladata.1970-ig volt járási központ, 1989-tol város újra, és kistérségi centrum. Lakói közül legtöbben ma is a határforgalomnál vannak foglalkoztatva, a település ma is döntően mezőgazdasági jellegű, az ipar nem jelentős. Ma a város ellátja a környező települések közigazgatását, jelentős létszámú általános iskolája van, valamint óvodája. A középiskolája biztosítja a környék fiataljainak továbbtanulását. A képzés 3 irányú: egyrészt általános gimnázium, másrészt mezőgazdasági szakképző, harmadrészt számítástechnikai szakképző. Infrastruktúrája közepesen fejlett. Az elkövetkezendő időkben fejlődését az Európai Uniós csatlakozását döntően befolyásolja. Ez a terület lesz Nyugat-Európa legkeletibb határa. A shengeni követelmények teljesítése kihat a város életére. Ma a vasútállomás határátkelő, jelentős a határőrizeti szerepe is. A lakosság létszáma stagnál, ami a környező települések fogyásához viszonyítva lényeges.

LÁTNIVALÓK:
Legrégibb történeti emléke a református templom, melynek az alapjai a XIll. században épültek. A város környezetében, mintegy 10 km-re található a nagykereki várkastély, Bocskai családi központja. Jó kirándulásokat lehet tenni a bihari sík területére, 20 km-re van a herpályi rom, 30 km-re van Bakonszeg, ahol a Bessenyei kúria található, ugyancsak 30 km-re van a Sebes Körös és a biharugrai halastó, amely Magyarország legnagyobb halastó-rendszere. Érdemes időt szakítani a határ túl oldalára, Nagyvárad megtekintésére. A város jelentős szerepet játszott a magyar történelemben, a honfoglalástól az I. világháborúig. Érdemes természetjáró kirándulást tenni a közelben lévő Bihar hegységbe, amely területén, mintegy 800 db feltárt cseppkobarlang van. A táj jelentős része még érintetlen természeti környezet. Az alföld növény és állatvilágának megismerésére természeti sétákat lehet tenni a környező mezőkön, ahol meg lehet ismerni a madarakat és azokat a növény-ritkaságokat, amelyek csak ezen a vidéken találhatóak.
(c) 2011. Biharkeresztes Város Önkormányzata - Minden jog fenntartva! OldaltérképJogi nyilatkozatImpresszum